A korai dokumentumok cirill betűkkel írt román nyelvű adatokat, szövegeket tartalmaznak. 1918 után a nem megfelelő raktározási mód, illetve az anyagi támogatás hiánya az értékes egyházi relikviák folyamatos pusztulásához vezetett. Az iratok, szertartáskönyvek és szakrális tárgyak rossz állapota miatt 1989-ben elkezdődött ezeknek az anyagoknak a román ortodox parókiákból történő összegyűjtése a gyulai székházba. Mindezek az anyagok továbbra is az egyes egyházközségek tulajdonát képezik. További információk: Cím: 5700 Gyula, Szent Miklós tér 2. Telefon: (66) 361 281 Fax: (66) 361 281
Dóka Klára, Budapest, 1986 (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei, 4), 22-26. Kiadvány Csobai Elena– Martin Emilia, Vestigiile Bisericii Ortodoxe Române din Ungaria / A Magyarországi Román Ortodox Egyház kincsei, Gyula, 1999. 2008.
Tábor plakát-2019új-1jelentkezesi_lap2019-tábor A Vox Mirabilis Kamarakórus 2018. november 11-én fellép a miskolci Szentháromság székesegyházban. Zemlényi Katica vezetésével, lehetőség szerint, már a liturgián is részt vesz, és néhány egyházi énekkel emeli a Szent Liturgia fényét. A Szent Liturgia után kb. 12 órai kezdettel… A Bizánci forrás mai műsorában Krank József parochus atya beszél a Ahtirkai, Istenszülő oltalma alatt szervezett nyári orthodox gyermektáborról. A műsor végén köszönetet mond a tábor jótevőinek és támogatóinak. A műsor a Mária Rádióban július 23, hétfőn, 10 50 perckor… Szombaton a miskolci Szentháromság templomban ünnepi liturgia volt az Ahtirkai Istenszülő tiszteletére. A liturgián Krank József paróchus atya, Tatárka Kirill protojerei atya, és Szegedi Szabolcs, István diakónus atyák szolgáltak. A litugia végén könyörgő istentiszteleten együtt imádkoztunk a tábor részvevőiért, szervezőiért, … A tábor 2018 július 7-én (szombaton) az Ahtirkai Istenszülő ünnepén 10:30-kor kezdődő Szent Liturgiával zárul.
De másodlagos tekintélynek számítanak a hitvallási iratok is. Közülük a legelfogadottabb óegyházi hitvallások (az Apostoli hitvallás, a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és az athanaszioszi hitvallás) és a reformáció korának evangélikus hitvallási iratai (a legelterjedtebb az Ágostai hitvallás és Luther Márton kis kátéja, de a legelfogadottabb gyűjtemény az 1580 -ban összeállított ún. Konkordia Könyv. ) Az evangélikus felfogás legjellegzetesebb sajátossága a kegyelemről szóló tanítás. A legtöbb keresztyén felekezethez hasonlóan vallják, hogy Isten Jézus Krisztus kereszthalála miatt kegyelmes az emberekhez. Ugyanakkor a megváltásban ennek a kegyelemnek talán mindenki másnál inkább kizárólagos szerepet tulajdonítanak. Az ember nem a jó tettei, erkölcsei miatt, még csak nem is hite miatt üdvözül, hanem egyedül Isten kegyelme miatt. Az ember ezért semmit nem tehet, de felismerheti, ragaszkodhat hozzá – ez a hit – és ebből a felismerésből fakad aztán az erkölcsi cselekvés. Sőt, Luther számára maga a hit, amivel megragadjuk ezt a kegyelmet, az is Isten ajándéka, nem az ember "hozza létre" magában.