Páll-Gergely Barna ( Gyergyószentmiklós, Románia, 1986. –) zoológus, malakológus, PhD, több szárazföldi csigafaj felfedezője, a Magyar Malakológiai Társaság tagja. Ő fedezte fel a világ legkisebb szárazföldi csigáját, az Angustopila dominikae -t, amelyet a feleségéről nevezett el. 2020-ban a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Jermy Tibor-díjban részesült. [1] Jegyzetek További információk Önéletrajz és publikációk angol nyelű önéletrajz [ halott link] a világ legkisebb szárazföldi csigájának felfedezője cikk [ halott link] a világ legkisebb szárazföldi csigája cikk {{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}} This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses. {{}} of {{}} Thanks for reporting this video! ✕ This article was just edited, click to reload Please click Add in the dialog above Please click Allow in the top-left corner, then click Install Now in the dialog Please click Open in the download dialog, then click Install Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list, then click Install {{::$}} Follow Us Don't forget to rate us
Nagydarab, invazív csigák terjeszkednek az országban, komoly gazdasági károkat képesek okozni, és elveszik az őshonos éticsigák élőhelyét. Nyitott szemmel járva a várost az élővilág folyamatos átrendeződésével szembesülhetünk. Az őshonos fajok elsősorban az úgynevezett fitneszelőny miatt költöznek közénk, élelmet és rejtekhelyet találnak a településeken, de például az anyamedvék biztonsági okból viszik bocsaikat emberek közé. Egy-egy hód felbukkanása Budapesten, vagy mondjuk vaddisznók megjelenése a fővárosban eléggé látványos lehet, de az aprónépre általában ügyet sem vetünk. Kik ők és mit akarnak? Ők is egyre inkább megtalálják a számításaikat mellettünk, ám esetükben nem csak arról van szó, hogy eddig a mezőn találkoztunk egy-egy őshonos fajjal, ma pedig már városi parkokban is összefuthatunk. A rovarok, puhatestűek világában sokkal gyorsabb és aktívabb az idegenhonos fajok térhódítása, kiváló példa rá rettegett szúnyogok megjelenése, a minden ősszel országos hírré duzzadó poloskainvázió vagy a harlekinkaticák tömege.
És végül a releváns karakterekből jövünk rá, hogy mely populációk tartoznak külön fajba. Amikor a fajhatárokat tisztán látjuk, – ahogy már említettem – el kell menni múzeumokba, vagy ki kell kölcsönözni az egyéb, már ismert fajoknak a típuspéldányait, és azokkal össze kell hasonlítani a mieinket. Majd egy tudományos publikációban le kell írni, hogy miért új a miénk, hogy lehet megkülönböztetni a többitől. Ezt be kell nyújtani egy tudományos folyóirathoz, ahol keresztülmegy egy bírálati procedúrán, és végül megjelenik. Akkor lesz egy faj ismert a tudomány számára. Az interjút készítette: Bajomi Bálint – Kapcsolódó interjú a honlapunkon: A biológiai sokféleségről szóló ismereteink alapkövei
Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este? Lehetőség rengeteg van, a szórakozás az itteniek lételeme. Mi általában házibulikat szoktunk szervezni. Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz? Azt kívánom, hogy egy csomó helyen éljenek a gyerekeim, úgy izgalmas. Mindenkinek a maga döntése, hogy hol akarja tölteni a felnőtt életét. Egyébiránt semmiképp sem ellenezném, ez tipikusan olyan hely, ahol az ember meg tudja találni a boldogságát. < Évfolyam▼
Kiadvány cím▲
Cikk cím▲
Szerzők▲
És kapcsolat:
szerző: Páll-Gergely Barna
Találatok:
7Magyar kutató vezetésével fedezték fel a világ két legkisebb szárazföldi csigafaját | Minap.hu
Segíts te is felderíteni a budapesti invazív csigafajokat! | Gardenista