Kossuth Rádió Kabaré Szombat
Csak képzeljük el egy pillanatra, hogy egy amerikai vagy angol komikus úgy akarna viccet csinálni a fekete közösség mélyszegénységben élő tagjaiból, hogy előtte bemázolja az arcát sötétre, és aztán fullba' nyomja a kretént. Az, ahogyan a magyar humoristák, s közülük legutóbb Bach Szilvia "eljátsszák" a cigány beszédet, éppen ilyen vállalhatatlan, és minden elemében elkeserítő. És ez lemegy egy nap alatt kétszer is a Kossuthon. Mi meg röhögünk. A slusszpoén az, hogy az egész jelenet alatt nem hangzik el egyszer sem az a szó, hogy cigány. Hiszen úgyis mindenki rájön magától, nem igaz? Kabaré, Kossuth rádió, december 3.
Rádiókabaré 2017 - Blog
Lemaradt róla? Nem gond, itt visszahallgathatja! Adásainkban nem csak az országban történő eseményekkel, hanem az embereket érintő és foglalkoztató, aktuális kérdésekkel foglalkozunk, ezért változatos és színes gárdával készülnek felvételeink, amelyeket nyilvánosan, nagy közönség előtt rögzítünk. Július 17-i adás: Tovább a műsoroldalra >>>
Mégpedig azért, mert akaratlanul is belefutunk, hiszen szombat délelőtt kilenctől van Kabaré matiné (fél óra), majd délután egytől egy teljes óra Kabaré, és ha valaki lemaradt volna (vagy ha nem, akkor is), ugyanez még egyszer éjjel tizenegytől, aztán vasárnap szintén kilenctől még egy Kabaré matiné. Velük ébredünk és velük fekszünk. Vajon tényleg ennyire szeretnek a magyarok nevetni? Vagy ilyen hatékony a kabarélobbi, esetleg a rádió külön becsben tartja a maga klasszikus műfajait? Nehéz eldönteni, úgyhogy maradjunk a tényeknél: a hétvégi műsorkínálatban semmi, sem a politika, sem a kultúra, sem a környezetvédelem, sem a tudomány, de még a sport sem kap annyi műsoridőt, mint a kabaré. Lehet, hogy nem vagyunk az önfeledt tréfálkozás legnagyobb apologétái, de az is biztos, hogy senkitől nem sajnáljuk a nevetést, már csak egészségügyi okokból sem, mint ahogy az is meggyőződésünk, hogy az egész országnak jót tenne, ha tudna néha egy jót röhögni – elsősorban önmagán. A szombati rádiókabaré ugyanakkor mindannak, amit remélünk a vidám műsoroktól, a legsötétebb ellentétét prezentálta.
1963-tól az Összetett Műsorok Szerkesztőségén belül létrejött a kabarérovat, amelynek élén Marton Frigyes, Szilágyi György és Kaposy Miklós álltak, egyszóval a kádári konszolidációban egyre nagyobb szerepet és teret kapott a rádiókabaré. A szilveszteri műsorokban mondták be először az áremeléseket, és ekkor valamennyivel szabadabban beszélhettek azokról a dolgokról, amikől máskor nem (például a nyugdíjakról, a különböző visszaélésekről, a pedagógusok helyzetéről, stb. )Mindez persze a politikai hatalom hallgatólagos egyetértésével történt, amely afféle biztonsági szelepként engedélyezte ezeket a műsorokat. A Rádiókabaré felvétele előtt (Kaposy Miklós, Farkasházy Tivadar, Sinkó Péter, Déri János) Marton Frigyes 1985-ben visszavonult, helyére Farkasházy Tivadar került. A rádiókabaré korábbi idillje azonban ekkoriban már széthullóban volt az ország romló gazdasági helyzete és az egyre feszültebb közhangulat miatt. Ezzel párhuzamosan a kabaréban is egyre élesebben ragadták meg a belpolitika és a hétköznapi élet fonákságait.
- Tiltott gyümölcs 65 rész video.com
- Mennyezeti spot lampa 4
- Kabaré a magyar rádióban régen és most - Dívány
- Kossuth rádió kabaré szombat pa
- Remények földje 3. évad 41. rész tartalma » Csibészke Magazin
- Keszthely Lak Építési telek! Kereső eladó olcsó telkek közt. Ingyenes hirdetés feladás 2. oldal - Apróhirdetés Ingyen
- Bútorozatlan albérlet miskolc tapolca
- Kossuth rádió kabaré szombat angolul
- Kossuth rádió kabaré szombat cemetery
- Kossuth rádió kabaré szombat 5
- 3d falpanel vélemények
A Magyar Rádió humortörténete a rendszeres sugárzást követően – vagyis 1925. december 1-je után – rövid időn belül elkezdődött. A rádiókabaré első korszakának tehát az 1925 és 1943 közötti éveket tekinthetjük. A rendszerváltozás, majd a Petőfi Rádió 2007-es átalakulása és a Karinthy Színpad megszűnése azonban jelenetősen átrajzolták a magyar rádiós kabaré térképét. 1927-ben Petőfi születésnapjáról szóló énekes jelenet, 1928-ban Zilahy Lajos drámai játéka szerepelt a szilveszteri műsorban, de 1929-től már többórás kabaré hallhatott az ország éjfélig, illetve hajnali 2-ig. 1936-ban Kacagóversenyt sugároztak, 1937-ben híres múlt századi egyfelvonásosokat, 1947-ben Fábri Zoltán rendezte a farsangi revüt, az 1949-ben hallható Kancsal Parnasszuszt pedig Örkény István szerkesztette. A rádiós kabaréműfaj aranykora a 60-as 70-es években jött el, bár Kaposy Miklós szerint ez egészen a nyolcvanas évek közepéig eltartott. Különösen kiemelkedő mérföldkő volt az 1974-ben először megrendezett Humorfesztivál, hiszen ekkor fedezték fel Farkasházy Tivadart, Boncz Gézát és Sinkó Péter is (aki a mai napig szerkeszti is a rádiókabarét).
Online
Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget, rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni. Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a felelős. © Copyright MTI nonprofit Zrt. Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a (06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a elektronikus levelező címen kaphat.
Kabarématiné A Kabarématiné a Kossuth Rádió Rádiókabaréjának különkiadása, amelyben a legkiválóbb humoristák legjobb, legsikeresebb fellépéseiből készítenek gondosan válogatott adásokat, amelyeket minden héten szombaton és vasárnap 9. 07-kor sugároz a Kossuth Rádió. 2014 márciusa óta én is a Kabarématiné műsorvezetői közé tartozom. A dolog váratlanul ért, egyik nap felhívott a Rádiókabaré új főszerkesztője, Mikó Róbert és nekem szegezte a kérdést: van-e kedvem vezetni a Kabarématinét. Volt. A Kabarématiné felvételének helyszíne A Kabarématiné műsorvezetője bakizik... Mikó Robi telefonhívásának másnap reggelén már a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai (vagy inkább a Pollack Mihály térhez közeli) stúdiójában ültem a mikrofon mögött (lásd a fotón! ). A Kabarématiné felvétele alatt a kiváló hangmérnök, Kerekes Endre segítette a munkámat, miközben Mikó Robi ügyelt rá, hogy ne hadarjak, ne vegyem rossz helyen a levegőt és ne hangsúlyozzak hülyén - mert felvétel közben mindegyikre akadt példa. Közben Nyilas Jánosnak, a Rádiókabaré (és így a Kabarématiné) kiváló humorú producerének folyamatosan jutottak eszébe jobbnál jobb történetek a műsorban elhangzó felvételekkel kapcsolatban.
állomás (Szepessy Ignác utca alsó szakasza) – Jézus másodszor esik el a kereszttel VIII. állomás (Szepessy Ignác utca és Káptalan utca kereszteződése) – Jézus vigasztalja a síró asszonyokat IX. állomás (Káptalan utca – Janus Pannonius Múzeum) – Jézus harmadszor esik el a kereszttel X. állomás (Rózsakert előtti terület) – Jézust megfosztják ruháitól XI. állomás (Cella Septichora) – Jézust a keresztre szegezik XII. állomás (Szepessy Ignác-szobor) – Jézus meghal a kereszten XIII. állomás (Dóm tér) – Jézust leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik XIV. állomás (Dóm tér) – Jézust a sírba fektetik A Pécsi Egyházmegye és a pécsi önkormányzat hagyományteremtő szándékkal első alkalommal rendez városi keresztutat április 9-én, szombaton 16. 00 és 18. 00 óra között Pécs belvárosában.
Kádár halála és rendszerváltozás után a rádiókabaréban is jelentős változások mentek végbe. Másfél évnyi zűrvazar után azonban Farkasházynak köszönhetően a rádiókabaré újra hozta az elvárt színvonalat, és a hallgatottságot is. Az évek során jöttek-mentek az emberek a rádiókabaré szerkesztőségében: 1990-ben távozott Verebes, ekkor jött Fábry Sándor, Déri János és Selmeczi Tibor. 1992 januárjától heti háromórányi adással jelenkeztek a hallgatók kérései nyomán összeállított Kabarécsütörtök élő műsorai. 1993-ban Csúcs László, a médiatanács akkori prominense fél évre eltiltotta Farkasházyt minden rádiós tevékenységtől, de 1994 októberétől ismét a régi időpontban, a régi csapattal jelentkezik a havi Rádiókabaré, szerkesztője pedig újra Farkasházy Tivadar lett. És ez így ment 2007-ig: ekkor történt ugyanis a Petőfi Rádió arculatváltása, ami a műsorstruktúra teljes átszabásával járt. Gellért-Kis Gábor, a rádiókuratórium elnöke felállította a régi kádereket, volt, akit kit áttessékelt kedvesen a Kossuthra, másokat hazaküldtek azzal, hogy nem muszáj ez csinálni.
Az előadás szervezője a ComMedias Egyesület, az alkotók köszönik a támogatást Vasvár Város Polgármesteri Hivatalának, a Nagy Gáspár Kulturális Központnak, a Country Clubnak és a Mérték Egyesületnek. Forrás: Ajánlatkérés