Az elfeledett szövetséges: Kína a 2. világháborúban 2018. május 9. 14:11 Talán meglepő kijelentés, de a második világháború valójában 1937. július 7-én kezdődött, amikor a japán császári hadsereg megtámadta Kínát. A brutális második japán-kínai háború 1937-től 1945-ig tartott, és 14 millió kínai életet követelte, de ez mára egészen feledésbe merült. Mire Németország 1939-ben lerohanta Lengyelországot, és ezzel elindította Európában a második világháborút, Kína már két éve harcolt a Japán Császársággal. Japán négy év alatt sem tudta meghódítani Kínát, ezért a Csendes-óceánra is kiterjesztette a háborút. 1941. december 7-e reggelén japán repülőgépek váratlan támadást intéztek a hawaii-i Pearl Harborban állomásozó amerikai flotta ellen. Ugyanekkor a japán légierő délkelet-ázsiai célpontokat is bombázni kezdett. Ezt a napot azóta a becstelenség napjakét tartják számon. Az Egyesült Államok és a Brit Birodalom még ugyanezen a napon belépett a háborúba a csendes-óceáni hadszíntéren, így Kínának hosszú idő után végre nem egyedül kellett harcolnia.
Egy hónap van hátra a 2013-as érettségi időszakig, úgyhogy itt az ideje elkezdeni az ismétlést. Készüljetek velünk az érettségire - minden nap újabb témaköröket ismételhettek át történelemből és magyarból © Túry Gergely Egy hónap van hátra a 2013-as érettségi időszakig, úgyhogy itt az ideje elkezdeni az ismétlést. Hogy a magyarral és a törivel ne legyen gond, az eduline és a Diáktanítók Online közös előkészítő sorozatot indít. Az eduline olvasói számára ingyenessé tett videókkal minden hétköznap átismételhettek egy-egy fontos témakört irodalomból és történelemből - ezen a héten például Karinthy Frigyes és Berzsenyi Dániel portréja, Örkény egypercesei, a görög-perzsa háborúk, a török terjeszkedés és az ország három részre szakadása, valamint az ókori Róma bukása kerül sorra. Keressétek a videókat ebben a cikkben (minden nap új témakörök kapnak linkeket) vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat, ahol megtaláljátok a tételeket és a legfontosabb tudnivalókat a 2013-as érettségiről. A matekérettségire is készülhettek velünk: itt találjátok videóinkat.
A második világháború ebben a térségben tartott a legtovább: a nyolc éven át zajló küzdelem több mint 14 millió áldozatot szedett. De miért támadt egyáltalán Japán ilyen kegyetlenül Kínára? Hitler és a nácik Európában akartak terjeszkedni a második világháború előtt, a japánok ugyanekkor Kína szárazföldi területein. Ők gazdaságuk fellendítése érdekében és népességük növekedése miatt kívántak új piacokat, új erőforrásokat szerezni. Japán ennek az új terjeszkedési tervnek a jegyében támadta meg 1931-ben Mandzsúriát – ez azonban nem volt elég. A fokozódó nagyhatalmi törekvések végül széles körű invázióhoz vezettek. Észak-Kína hat évig tartó japán megszállása idején gyakoriak voltak a csatározások. A feszültség végül egy pekingi incidensben csúcsosodott ki. Akkoriban a régi Wanping-erődnél álló, 1189-ben épült Marco Polo híd volt az egyetlen, Pekingbe vezető kapu. Már a nagy utazó, Marco Polo is remekműként méltatta a hidat. A kínaiaknak manapság valami egészen mást jelképez: a pusztítást.
Flottaépítési versengés Anglia és Németország között. Az I. világháború, gépek és tömegek háborúja I. A háború kirobbanása: Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szembenálló hadat üzent a másiknak. Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján. II. A különleges helyzetű országok: Különleges helyzetben volt 5 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország és az USA. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba. Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat. Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt.
I. előzmény: Spanyol polgárháború (1936-1939): Spanyolországban az 1936-os választásokon baloldali győzelem született, amit a hadsereg nem akart elfogadni. Francesco Franko tábornok (cadillo = vezér) vezetésével Spanyolország afrikai gyarmatairól kiindulva harcot kezdtek a kormány ellen. A polgárháború 3 évven át tartott. A fasiszta hatalmak, Olaszország és a németek Frankót támogatták, míg a demokráciák, pl. USA a spanyol kormány mellett álltak ki. Végül Frankó győzött és egészen 1975-ig diktatúrában tartotta Spanyolországot. II. előzmény: Japán háborúja Kína ellen: Japán 1931-ben meghódította Mandzsúriát (Észak-Kínát), majd kialakítottak itt egy általuk uralt bábállamot: Mandzsukuot. Alig 6 évvel később, 1937-ben a kvantung hadsereg (japán haderő) közel 400 ezres sereggel már magára Kínára támadt. Japán megkezdte hódításait: 1940-ben már Indokínát és Malajziát kezdte meghódítani. III. előzmény: Olaszország terjeszkedése: Mussolini utasítására az olasz haderő 1935-ben megtámadta Etiópiát (Afrika) és felkészült Albánia, illetve Görögország - meghódítására.
A könyvek mellett rendszeres éseseti kiadványokat is kiadunk, elsőd- legesen közhasznú tevékenységkeretében. Legfon- tosabb periodikáink a Honvédelmi Minisztériumközérdekű magazinja, a Magyar Honvéd; a Magyar Honvédségkéthavonta kiadott, altiszteknek készülő magazinja, a Honvéd Altiszti Folyóirat; aMagyar Hon-védség kéthavonta megjelenő központi, tudományos (MTAA-kategóriás) folyóévesirata, aHonvédségi Szemle; a Magyar Honvédség éventekét alkalommalmegjelenő, angol nyelvű tudományos folyóirata, a HungarianDefence Review. A két tudományosfolyóirat onlinefelületen is elérhető. KIADÓZRÍNYIKIADÓKÖNYVEK2021
Az észak-amerikai országban nagyjából 30-40 ezer ember talált menedékre. 6. A harcoló amerikai alakulatok állandó emberhiánnyal küzdöttek. A betegségek, balesetek és harci cselekmények által megtizedelt amerikai egységek nagyjából 70 százalékos feltöltöttséggel operáltak. 7. A Vietnámban szolgálatot teljesítő katonák legnagyobb része (több mint 50 százaléka) kézi lőfegyverek tüzétől halt meg; 0, 7 százalékuk öngyilkossággal vetett véget életének. 8. A Vietkong hatalmas föld alatti alagút rendszereket alakított ki Saigon környékén, amelynek hossza az 1960-as évek végére elérte a 280 kilométert. Az alagutakat a fegyveres kommunista gerillák lőszer tárolásra, sebesültek ellátására, menekülő útvonalaknak, illetve orvtámadásra használták. 9. Az amerikai haderő speciális egységeket állított fel, amelyeknek feladata a Vietkong alagútrendszereinek megtisztítása volt. Az "alagútpatkányoknak" hívott katonák sokszor egy szál zseblámpa és egy pisztoly társaságában szálltak le a mélybe. 10. 1964 és 1973 között 2, 2 millió amerikai férfit soroztak be.
Témakörök történelemből Témakör Dátum A görög-perzsa háborúk április 3. A török terjeszkedés a XVI. században, Magyarország 3 részre szakadása április 4. A köztársaság bukásának okai az ókori Rómában, ókor április 5. A nagy földrajzi felfedezések és hatásaik április 8. Az államalapítás (Géza fejedelem és Szent István) április 9. A Rákóczi-szabadságharc április 10. A középkori város április 11. Nagy francia forradalom április 12. A reformkor (Széchenyi és Kossuth) április 15. Az I. világháború kirobbanásának okai április 16. Az 1848/49-es forradalom Magyarországon és Európában 1. rész április 17. Az 1848/49-es forradalom Magyarországon és Európában 2. rész április 18. Magyarország a Horthy-korszakban április 19. Az ipari forradalmak április 22. Hitler felemelkedése és Németország térnyerése az 1930-as évek második felében április 23. A német és az olasz egység április 24. A II. világháború fontosabb hadmozdulatai április 25. Magyarország 1945-48 április 26. A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon április 29.