A való regisztráció időpontja, a megtekintése során rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben - a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az operációs rendszer típusa valamint az IP cím. Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza. Süti beállítások Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el... A szolgáltatást a New Wave Media Group Média és Kommunikációs Szolgáltató Kft. (székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: "Szolgáltató") nyújtja az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket. Szolgáltató elérhetősége: Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a NEW WAVE MEDIA GROUP Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által tárolt adatok kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Cornelis Norbertus Gijsbrechts: Trompe l'œil levéltartóval, 1664 Gijsbrechts képének tanúsága szerint ezeket a táblákat mindenféle kisebb tárgy, zsebkés, olló, tollszár és pecsétviaszrúd ideiglenes vagy tartósabb tárolására is lehetett használni. Az ilyen festményeket latinul "quod libet"-nek nevezték, ami azt jelenti, hogy "ami csak tetszik"; szabadabb fordításban "bármi, amit szívesen látsz a kezed ügyében", tehát tárgyak egyvelege. Ezen a festményen kis méretű képkeret, apró réz vadászkürt, kvarthegedű és vonója, fésű és egy kis pisztoly is szerepel. Alul egy kis méretű almanach látható, amelyen nem vehető ki pontosan az évszám, és hibás a cím. A függöny félig lehull Lehetséges, hogy Gijsbrecht trompe l'oeil kompozícióinak bizonyos motívumai a vanitas fogalmával hozhatók összefüggésbe. A képen ugyanis az almanach az idő múlására emlékezteti a nézőt, ahogyan a kvarthegedű zenéje is elszáll, a levelek és az okiratok pedig múltbéli események lenyomatai. A festményhez közel hajolva azt várnánk, hogy el tudjuk olvasni a szalagok mögé csúsztatott leveleket és dokumentumokat, de csalódnunk kell.
Vegyük például Vittore Carpaccio mérföldkőnek számító, 1490-es festményét! Levelek és papírdarabok látszódnak egy vörösesbarna szalag mögé téve vagy arra felfűzve. Ez a legrégebbi ismert példa az irattartó fal típusára, amelyet mai szóhasználattal talán üzenőfalnak hívhatnánk. Ez az ábrázolás rendkívül korai ahhoz képest, hogy az ilyen tárgyak csak másfél évszázaddal később bukkannak fel újra. A téma a XVII. század közepétől válik divatossá, és százötven évig az is marad. Hogy a későbbi festők ismerték-e Carpaccio irattartóját, azt nem tudjuk, mindenesetre az biztos, hogy 1644-ben Cornelis Gijsbrechts németalföldi festő, akinek neve szinte összeforrt a "trompe l'oeil" csendélet-ábrázolásokkal, újra megfestette. Vittore Carpaccio: Irattartó fal, 1495 körül Minden, ami kellhet Gijsbrechts, akinek születési és halálozási évéről, valamint helyéről semmit sem tudunk, a trompe l'oeil történetének legnagyobb magányos alakja. Életműve kizárólag csendéletekből áll. Szenvedélyes utazó volt, szinte rögtön a céhbe való felvétele után elhagyta Antwerpent.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A " Primavera "a világ egyik legellentmondásosabb és legellentmondásosabb festménye., "Botticelli lenyűgöző színhasználata és a mű több értelmezése rendkívül népszerűvé tette a festményt, és gyakran a korai reneszánsz művészet kegyelmének kiváló példájaként említik. #6 Az utolsó ítélet művész: Michelangelo Buonarroti év: 1541 az utolsó ítélet (1541) – Michelangelo Az utolsó ítélet a nyugati művészet történetének egyik legbefolyásosabb alkotása., A Vatikán Sixtus-kápolnájának oltárfalára festve Krisztus második eljövetelét (Jézus jövőbeli visszatérését a földre), valamint az egész emberiség Istenének végső és örök ítéletét ábrázolja. Jézus a festmény közepén látható, és kiemelkedő szentek veszik körül; míg a halottak feltámadása és az elkárhozottak pokolba való leereszkedése az alábbi zónában látható., #5 Judas csókja művész: Giotto di Bondone év: 1306 Judas csókja (1306) – Giotto sok kritikus úgy véli, hogy Giotto a modern festészet első géniusza, egyesek azt állítják, hogy egyetlen művész sem haladta meg őt, csak egy maroknyi közeledett.