Amerika Éghajlati Övezetei
A legmelegebb hónapokban a hőmérséklet ritkán haladja meg a tizenöt fokot, bármikor fagyot okozhat. A tél mindig különbözik az időtartamtól, de lehet, hogy rendkívül fagyos és meglehetősen enyhe, például ez alapvetően Észak-Amerika. Az ilyen jellegű éghajlati öveket kis mennyiségű csapadék jellemzi, amely nem haladja meg a háromszáz millimétert, olyan területen, ahol a ciklonok nem esnek, ez az érték pontosan száz. Mindazonáltal a felhőborítás a szubarcikk övben nagyszerű. A legmagasabb csapadék esik a nyár folyamán. Számuk kicsi, de az alacsony hőmérséklet alacsony volatilitást biztosít. Emiatt a tundra gyakran túl nedves, és néha zavaros. A szubarktikus övben a légkör cirkulációja monszun jellegű, szeles nyár és nyugodt tél. Sarkvidéki öv Ez a bolygó legszélesebb földrajzi sávja. Ez az időjárás észreveszi Észak-Amerika, az Északi-sarkvidék és a Jeges-tenger vízi területét Eurázsia part menti övezeteivel. Az ilyen öv durva légköre télen poláris éjszakával jellemezhető. Ebben az időszakban a hó és a jég annyira hűvösek.
- Mik az amerikai éghajlati régiók? / földrajz | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!
- Észak-Amerika: éghajlati zónák és azok jellemzői
Mik az amerikai éghajlati régiók? / földrajz | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!
- Melyek az Atlanti-óceán éghajlati övezetei? Az Atlanti-óceán átlagos hőmérséklete
- Sparco utcai cipő jr
- Etele mozi műsor
- Balatonföldvár turisztikai kártya
Itt Észak-Amerika és Európa között van, és ahogyan megszorította. Délen kiterjed, ahogyan az Afrika és Dél-Amerika vágott vonala között. Az alábbiakban az Antarktisz gleccserei tápláljáktovább hűtik a déli áramokat. Pontosan elmondható, hogy az Atlanti-óceán átlaghőmérséklete lehetetlen. Kiválaszthat egy konstansot az északi féltekén - +17 fokkal a nulla fölött, és a dél felé - +16 fok. Poláris régiók Kezdjük azzal, hogy milyen éghajlati zónákaz Atlanti-óceán a polár partok közelében található. Északon nem érik el az Északi-sarkvidéket, mert a vizek a szubarktikumban vannak. Itt szezonális hőmérsékleti ingadozások fordulnak elő a 15 fokos tartományban. Nyáron a hőmérő oszlopa +4-re emelkedik, télen 15-re vagy annál többre csökken. Az Atlanti-óceán északi partja az Azori-szigetek zónájaminimális, és a nyomás itt mindig nagyon alacsony. Az átlagos csapadékmennyiség évente 250 mm. A déli időjárási viszonyok sokkal súlyosabbak. A szezonális hőmérséklet-változások akár 25 fokosak is lehetnek.
Észak-Amerika: éghajlati zónák és azok jellemzői
Nyáron az átlagos levegő hőmérséklete eléri a harminc fokot. Télen a ciklonok egy ilyen területen aktívak, az időjárás instabil, sok csapadékkal. Egy évig átlagos térfogata körülbelül ötszáz milliméter. Ezt az övezetet gyakran sivatagok, félig sivatagok és sztyeppek zónájaként is nevezik. A Földközi-tengerről a víztestek hiánya különbözteti meg, amelyek szabályozzák a hőmérséklet-ingadozás mértékét. Egyes években a szubtrópusi kontinentális övben hihetetlenül súlyos fagyok és súlyos hóesések lehetnek. Mérsékelt nedves öv Ez az időjárási terület területeket, az óceánok mellett. Nagy átlagos éves hőmérséklet és kis amplitúdó jellemzi. Észak-Amerika mérsékelt övét enyhe tél, nem túl forró nyár, magas páratartalom és lenyűgöző csapadék jellemzi. A legkisebb hőmérséklet februárban, a maximális pedig augusztusban. A kontinentális ez január és július. A csapadék éves átlagos csapadékmennyisége elérheti a hat ezer millimétert. Nincs állandó hótakaró, ráadásul a téli időjárás a szubtrópusi éghajlatnak felel meg.
A hegységekben az övezetek a hőmérséklet és a csapadék szerint alakulnak ki. Felfelé haladva a hőmérséklet átlagosan fél fokkal csökken, a csapadék mennyisége pedig nő. Ezzel párhuzamosan változik a talaj és a növényzet is. Teljes övezetesség csak az Egyenlítő környéki területek 5000 m-nél magasabb hegyvidékein alakulhatott ki (pl. Afrikában a Kilimandzsárón, vagy Dél-Amerikában az Andok egyes részein). Minél inkább közeledünk a sarkok felé annál inkább csak az övezetek felső tagjai jelennek meg, az alsók hiányozni fognak. Az Egyenlítő környéki alacsonyabb hegységeknél viszont a felső zónák hiányoznak, mivel nem érik el azt az alacsony hőmérsékleti övezetet, ahol havasi gyepek, sziklahavasok, vagy örök hó alakulhatna ki. Teljes övezetesség az Egyenlítőnél (alulról felfelé): a) örökzöld trópusi esőerdő b) örökzöld hegyvidéki erdő c) vegyes erdő d) tűlevelű erdő e) törpefenyvesek f) havasi rétek g) kopár sziklák, sziklahavasok h) örök hó A zónák között három határterületet lehet elkülöníteni: Erdőhatár: a zárt erdők felső határa Fahatár: a szórványosan álló fák határa Hóhatár: Az örök hó határa.
Egy adott kontinens felfedezéséhezfontos megérteni, hogy milyen éghajlati lehetőségei vannak. Olyan nagy kontinensek esetében, mint Észak-Amerika, nagyon sokféle természetes öv lehet. Foglalkozzunk mindegyikükkel. Szubikátoros öv A sorrendben kell kezdődnie, a legdélibb ponttólkontinensen. Mi az éghajlat Észak-Amerikában a Karib-térségben? A klasszikus rendszer szerint szubkvvatálisnak tekinthető. Ezek a zónák nemcsak ezen a területen találhatók, hanem Brazíliában, Afrikában, Délnyugat-Ázsiában, a Csendes-óceáni szigeteken és Ausztrália északi részén. A szubekvátoros öv átmeneti, ami azt jelenti, hogy a légtömeg itt változik. Nyáron állandó zónák vannak egy ilyen zónán, télen pedig a trópusi esők. Az átlagos havi hőmérséklet tizenöt és harminc fok között van. A vizeket magas sótartalom jellemzi. Az észak-amerikai összes többi főbb éghajlati típusot kevesebb csapadék jellemzi, mint a régió - itt a méretük évente két ezer millimétert ér el. A helyi növény- és állatvilág változatos. Vegyes örökzöld erdők vagy szavanna területek dominálnak.
Amerikai éghajlati régiók -Meleg időjárás Amerikában a meleg éghajlat területei között szerepel a rák trópusa és a Bak, a két északi féltekén lévő bolygó két párhuzamossága; azaz az Egyenlítőtől északra. Ez a régió Közép-Amerika és Dél-Amerika egy része. Ez a régió magas éves átlaghőmérsékletet mutat, amely az év nagy részének tekinthető. Ez nem olyan régió, amely közös évszakokba sorolható (tavasz, nyár, tél stb. ), És az esőzések száma az év során egyenetlen.. Ebben a régióban az éghajlati jelenség két részre osztható: egy nagyobb hő és egy nagyobb páratartalmú szezon, ahol a csapadékok nagyobb erővel rendelkeznek; az utóbbi azonban az egyes területek körülményeitől függően változik. Ezzel összefüggésben a meleg éghajlatú régió meleg egyenlítői, meleg trópusi és sivatagi területekre osztható. Meleg egyenlítő Ez az éghajlat az egyenlítő mindkét oldalán megtalálható, ami egybeesik az Amazonas-síksággal és a dzsungelgel.. Jellemzője, hogy az átlagos hőmérséklet 25 ° C felett van; állandó viszonylagos hőállapot.
Északon a trópusok forróbbak és szárazabbak, mint Délen. Ez az időjárás itt az afrikai fúvóktól érkező monszunok okozzák, gyakran okoznak viharokat és tornádókat az óceánban télen. Nyáron a szél ereje csökken, a felhők eltűnnek. A déli trópusokat könnyű kereskedelmi szélek különböztetik meg, amelyeket a kontinensekből lehet előállítani vagy a vízfelszín felett formálni. A téli és a nyári különbség nem olyan fontos, mint az északon. Az Atlanti-óceán trópusi szélességi területein az éves hőmérsékleti ingadozások nem haladják meg a 2 fokot. Az átlagos hőmérő +25. Vegye figyelembe, hogy ez a zóna dinamikusnak tekinthető. Nagyon kevés csapadék van, évente legfeljebb 200 mm, és néhány területen csak 50 mm. Egyenlítői zóna A trópusok között van egy dinamikus zónaminimum. Mindig vannak a legmagasabb hőmérsékleti mutatók, ugyanakkor nagyon magas páratartalom. Ezt a ciklonok okozzák, amelyek az év során nagy felhők és ködök fátyolát alkotják a vizek felett. Az Atlanti-óceán átlagos hőmérséklete az egyenlítő közelében +28 fok.