Az MKB Bank adózás utáni eredménye elérte a 11, 6 milliárd forintot Az MKB Bank korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye a második negyedévben 11, 6 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 0, 7 milliárdos veszteséggel, illetve az első negyedévi 28, 9 milliárdos eredménnyel - tájékoztatta a pénzintézet a befektetőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt jelentésben. Erre kérte az iskolákat az Emmi A tanév közeledtével a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kérte az iskolákat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön. Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése Júniusban 20, 5 százalékkal magasabb volt a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára az egy évvel korábbinál, ami 3, 1 százalékponttal nagyobb emelkedés az egy hónappal korábbi 17, 4 százaléknál. Az élénkülésben némi szerepet játszhatott a bázishatás, mert tavaly májusról júniusra 2, 5 százalékponttal, 4, 5 százalékosra mérséklődött a drágulás üteme.
Egészen az 1970-es évekig kell visszamennünk, hogy globális kínálati sokkot találjunk. Jelenleg azonban más képet látunk: a fogyasztási összkereslet elérte ugyan a válság előtti trendet, azonban ez javarészt a szolgáltatási kiadások relatív visszaesésével valósult meg. A kibocsátási rés még mindig negatív tartományban van, míg az ellátási láncok problémái közel fél évszázados magasságokban járnak, a járvány miatt pedig még a munkahelyi hiányzások száma is nőtt, a globalizálódás üteme pedig megállt. A kereslet strukturális változása mellett így kínálati problémákkal is meg kell küzdenie a gazdaságnak, amely így önmagában is felfelé nyomja az árszinteket az ellátási láncokon belül. A legnagyobb probléma, hogy efféle helyzetben kamatemeléssel küzdeni az infláció ellen rendkívül fájdalmas lehet a gazdaságra nézve. Kínálati oldali sokk esetében az árak emelkedése mögött az egyensúlyi helyzethez képest mért hiány áll. Ilyen helyzetben az infláció megállítása a magasabb kamatok mellett még mélyebb recessziót követel.
Még több ezer elektromos készüléknél hibádzik a címkecsere A tavaly megújított energiahatékonysági címkéket március elejétől az üzletekben is ki kell helyezni. A fogyasztóvédelmi hatóság három hónapon keresztül ellenőrizte az előírás teljesülését a hagyományos és az online kereskedelemben is. Hatezer vizsgált termék több mint negyedénél volt probléma - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel. Így spórolunk a telefonszámlán egy felmérés szerint Elsősorban online hívásokkal és üzenetekkel igyekeznek csökkenteni a mobilhasználati költségeiket a magyarok, 47 százalékuk részesíti előnyben a csevegőapplikációkat a hagyományos mobilhívásokkal szemben, 38 százalékuk pedig inkább e-mail-eket küld SMS-helyett - derül ki a transzparens mobilcsomag-összehasonlítással foglalkozó BillKiller friss reprezentatív kutatásából. Sporttörténeti kiállítás nyílt Budapesten Ünnepélyesen megnyitották csütörtök este a helyi sportműhelyek és sportlétesítmények történetét bemutató II.
Kezdőoldal // Hírek // Az infláció alakulása Magyarországon - egy ábrán Jelentősen nőtt a Duna House adózott eredménye és árbevétele is Az ingatlanközvetítéssel és -fejlesztéssel foglalkozó Duna House-csoport konszolidált adózott eredménye 32 százalékkal, 270 millió forintra nőtt a második negyedévben éves összevetésben, ugyanebben az időszakban a csoport nettó árbevétele 3, 4 milliárd forintra emelkedett, ez 2020 második negyedévéhez képest 78 százalékos növekedés - közölte a társaság pénteken az MTI-vel. Közel 4 százalékos volt a munkanélküliség júliusban A munkanélküliek száma 189 ezer volt júliusban, a 3, 9 százalékos munkanélküliségi ráta 0, 1 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz és 0, 6 százalékponttal az egy évvel korábbihoz mérve - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Javult a magyarok egészségértése Javult a magyarok egészségértése a legtöbb területen, és emelkedett azoknak a száma, akik könnyebben megtalálják és jobban értik az egészséggel kapcsolatos információkat az elmúlt hat évben - közölte reprezentatív felmérése alapján az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerdán az MTI-vel.
Az átlagos árszínvonal mintegy 35 százalékkal emelkedett. Egy adópengő értéke pengőben kifejezve: 1946. január 1. 1 1946. április 1. 44 1946. május 1. 630 1946. június 1. 160 000 1946. július 1. 7 500 000 000 (7, 5*109) 1946. július 31. 2 000 000 000 000 000 000 000 (2*1021) "Világrekordot döntött a magyar infláció, ugyanis ezen a napon 348, 46%-os pénzromlás következett be, vagyis az árak 11 óra alatt a duplájukra nőttek. A 2008-as zimbabwei válságig hazánk tartotta ezt a szomorú csúcsot, ezzel együtt az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció iskolapéldája lett a gazdasági összeomlásnak. " "1946. július végén a forgalomban lévő bankjegyek értéke együttesen csupán 600 ezer dollárt tett ki. " Az átmenetet biztosító adópengő paritása 1 Ft = 200 000 000 AP volt. (Pár hónapig az AP váltópénzként még forgalomban maradt. ) A pengő teljes értékvesztése miatt 1946 júliusában már sem mérhető árak, sem bérek nem voltak. A hivatalos aranyparitás lehetett az elméleti kiindulópont a "béke-beli" pengő és a forint arányának megállapításához, ami a következő volt: 1 Ft = 0, 28766 pengő, illetve 1 pengő = 3, 47 forint 1951 elején a legfontosabb élelmiszerekre újból jegyrendszert vezettek be.
Az infláció évről – évre gyorsult, 1968-69-ben az átlagos infláció 1, 39% volt, míg 1979-80-ban 9, 01%. A világpiaci árrobbanás 1973/74-ben előbb lefojtva, majd egyre inkább kibontakozva begyűrűződött a hazai árakba. 1987-ban bekövetkezett a második világpiaci olajárrobbanás. A fogyasztói árszínvonal 1990 és 1994 között olyan ütemben emelkedett, mint az azt megelőző 16 év alatt összesen. A Bokros-csomag megerősítette a lakosságnak azt a várakozását, hogy Magyarországon a fiskális megszorítások az infláció növekedésével járnak. A költségvetési restrikció megkezdésével a lakosság inflációs várakozásai nak mediánja is emelkedésnek indult, 35 százalékos szintre nőtt, miközben a tényleges inflációs ráta 1995-ben kicsivel 30 százalék alatt (28, 2 százalék) alakult. 1995. március 13-án egyszeri lépésként a forint árfolyamát 9 százalékkal leértékelték, majd ezt követően 1995. júniusig 1, 9 százalékos, míg 1995 júliusa és decembere között 1, 3 százalékos, előre bejelentett ütemben értékelték le a forint árfolyamát.
Tengeren innen az öreg kontinensen hasonló folyamatokat figyelhetünk meg a makrogazdasági mutatók mögött. Az Európai Központi Bank egész idáig kitartott a laza monetáris politika fenntartása és az inflációs nyomás átmeneti retorikája mellett. Azonban a januári gyorsuló mutató mellett már a frankfurti bank is kénytelen volt a szigorítás felé módosítani kommunikációját. Magyarországon elsősorban az európai monetáris politika a mérvadó, mint az elsőszámú kereskedelmi partner. Az elmúlt fél évben az MNB – más feltörekvő piaci jegybankokkal együtt – már kénytelen volt kamatot emelni a forint védelmének érdekében. Az itthoni piacon a kamatemelést nem csak az importált infláció, de a belső magasnyomású, prociklikus gazdasági modell fékezése is megkövetelte, azonban meglátásom szerint még nem értünk a szigorító ciklus végéhez. A kínálati oldali inflációs nyomás mellett bármely utat is választják a vezető jegybankok (infláció vs. recesszió), a magasabb makrogazdasági ingadozás borítékolható mindkét esetben.
Gyenge kereslet mellett a laza monetáris politika és alacsony kamatok emelik az eszközök és ezáltal megtakarítások értékét, valamint olcsóbbá válik a beruházások finanszírozása, az előrehozott fogyasztás (azaz fogyasztói hitelek), valamint részben az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása is. Keresleti oldalon túlfűtött gazdaság esetében a jegybank magasabb kamatokkal épp a fenti folyamatok ellenkezőjét éri el, amivel vissza tudja fogni a gazdasági összkeresletet. A fenti rövid makroökonómiai kitekintő által leírtak rendkívül jól működtek az elmúlt évtizedekben, hiszen a gazdaságok elsősorban keresleti sokkokon mentek keresztül: az ingatlanpiaci összeomlás miatti bizonytalanság és negatív vagyonhatás 2007-ben, a 2000-es évek eleji részvénypiaci összeomlás és terrortámadások, vagy az 1990-es évek eleji keresleti ciklusok hűtése majd fűtése az irányadó kamatok változtatásával. Ezzel szemben a globális kereskedelem növekedése, feltörekvő piacok bekapcsolása az ellátási láncokba, valamint a munkaképes lakosság növekedése globálisan ezidáig mind támogatta a kínálati oldalt.
Inflációval korrigált nettó minimálbér alakulása Magyarországon 1990-től - Oeconomus Kihagyás 2002 és 2008 között a minimálbér mentes volt a személyi jövedelemadótól, azonban a béren belüli járulékok 2003 és 2007 közötti 3 százalékpontos növekedése és a célértéken felüli infláció miatt a vásárlóérték csak kis mértékben növekedett.