Amikor a folyadék újraképződése megszűnik - általában a műtét második vagy harmadik napján -, a szívócsövet kis kellemetlenség kíséretében, egy határozott mozdulattal eltávolítják. 4. Artériás, ill. vénás katéter: mind az artériába, mind a vénába juttatott katéter biztosítja, hogy a betegtől artériás, ill. vénás vért bármely időpillanatban könnyen és fájdalommentesen nyerhessünk, illetve vénába adandó gyógyszert vagy vérátömlesztést adhassunk. Az állapot stabilizálása - egy-két nap - után a legtöbb ilyen katéter eltávolítható. Két-három nappal a szívműtét után A műtétet követő 48-72 órával az operált beteg rendszerint már elhagyja az intenzív osztályt, és - a mellkasi drain eltávolítása után - a nap nagyobb részét karosszékben, az ágyon kívül tölti. Ebben az időszakban a legfőbb panasz a fáradtság, a levertség, ill. a légzéskor, köhögéskor jelentkező mellkasi fájdalom. A mély légzés, a hörgőváladék felköhögése és a köpet kiköpése rendkívül fontos, mert így megelőzhető a műtétet követő tüdőgyulladás.
A műtéti sebek gyógyulásának és a műtét eredményességének ellenőrzésére 2 hónapot követően sebészi ellenőrző vizsgálat történik, majd a szívműtéten átesett betegek negyedévente, félévente kardiológiai ellenőrzésre kell, hogy járjanak. (WEBBeteg - Dr. Palotás Lehel, szívsebész)
Ön tudta? 3 fő koszorúér van, melyeknek nagyon fontos oldalágaik vannak. A főerek alaján beszélünk 1-2-3 érbetegségről. Az 1-érbetegség is igényelhet koszorúérműtétet, a 2-érbetegség még inkább, a 3-(fő) koszorúérbetegség esetén pedig egyértelműen koszorúérműtét választandó a kardiológiai beavatkozásokkal szemben. Abban az esetben, ha szív nagy erei súlyosan be vannak szűkülve, ezek a szakmai ajánlások szerint egyből koszorúérműtétre szorulnak, kardiológiai beavatkozásra nem alkalmasak. Párhuzamosan koszorúérműtét áthidalásához szükséges ereket nyerünk a mellkas belső felszínről a mellkas mellől, valamint a lábszárról, vagy az alkarból. Az egyik sebész a mellkasi eret a szegycsont kettévágását követően távolítja el. A másik sebész ezalatt a lábból vagy a karból vesz ki szükséges mennyiségű vénát (láb) vagy verőeret (alkar). A legjobb áthidaló ér a mellkas felső felszínéről leválasztott verőér, mely a leghosszabb időn át marad nyitva utánkövetéses vizsgálatok tanúsága szerint. Sajnos ezen ér nem elegendő több koszorúér áthidalására.
szívbetegség szívkoszorúér-szűkület Sokak számára természetes, hogy vannak olyan orvosok, akik "befoltozzák" a szíven a születési rendellenesség okozta hiányosságokat, "kicserélik" az elhasznált billentyűket, helyrehozzák mindazt, amit a természet vagy a császárszalonnán, pálinkán és cigarettán élő beteg elrontott. Pedig a szívsebészek ennél jóval többek: orvosok, akiknek hatalmas belgyógyászati tudása kiváló műtéti technikával párosul, hétköznapi hősök, akik naponta csodákat hajtanak végre, akik embereket mentenek meg a közelgő haláltól, akik bármelyik sportembert lepipálva órákat állnak a betegek mellett húszkilós ólomköténnyel a vállukon, merthogy a szív esetében a radiológiai vizsgálatokat is ők végzik, és akiket az éjszaka bármely órájában előrángathatnak feleségük mellől, ha sürgős beavatkozásról van szó. Fizetésként hétjegyű számokat, a betegektől és az egészségügyi vezetéstől hétcsillagos megbecsülést érdemelnének. Az ötlet, hogy a feladatát ellátni nem képes eret új ér beültetésével egyszerűen áthidalják, egy argentin kísérleti sebésztől, dr. Rene Favarolótól származik, aki állatokon dolgozta ki a műtét technikáját.
Ez az állapot rövid időn belül szívinfarktus kialakulásához vezet. A koronáriabetegség tünetei A leggyakoribb tünet az angina pectoris, a mellkas szorító fájdalma. A típusos angina több formában jelentkezhet: kellemetlen nyomás, égés, sajgás, szorítás, telítettségérzés vagy éppen heves fájdalom, amely sugározhat a bal vállba, a karba, a nyak és a torok területére, az állcsontba vagy a hát lapocka körüli tájékára. Az anginás rohamot kísérheti nehézlégzés, heves vagy szabálytalan ritmusú szívdobogásérzés, gyengeség és szédülés, illetve hányinger és verejtékezés. A koronáriabetegség kockázati tényezői A koronáriabetegség gyakoribb férfiaknál, de előfordulása jelentősen megnő a nők esetében is, menopauza után. Ha a családban már volt hasonló megbetegedés, nagyobb rizikófaktorral kell számolni. A kor szintén jelentős kockázati tényező: az idősebbek koszorúér-elzáródása lényegesen gyakoribb. Az előbb felsoroltakat nem tudjuk befolyásolni, ám kiküszöbölhetünk számos kockázati tényezőt, amelyek jelentős szerepet játszanak a koronáriabetegség kialakulásában.
Nem aludtam azonban a műtét után jó sokáig, ugyanis nem mindennapi fájdalommal jár a gyógyulás. Aki figyelmesen nézi a filmet, az láthatja, egy sűrített levegővel működő fűrésszel, teljes hosszában félbe vágták a szegycsontom. Aztán betettek egy olyan berendezést, amivel hatalmasra tudták feszíteni a sebet, így lehet csak hozzáférni a szívemhez. Ez az egész bordaívemet megfeszítette, és a természetesen feszült emiatt a gerincoszlopom is. Hosszú ideig, borzalmas fájdalommal járt ez, nem volt elég az összedrótozott szegycsont. Míg Daróczi doktor a mellkasomat nyitotta fel, addig az asszisztense, aki szintén szívsebész, a bal lábamat vágta fel bokától, combközépig, mert innen vették azokat az ereket, amivel a megbetegedett koszorúereket kiváltották. A bokájától a nyakáig felvágták... / Fotó: Horváth András A műtét során akadt egy kisebb probléma, a szívem nem úgy teljesített, ahogy elvártál tőle az orvosok, ezért nem lehetett megoperálni úgy, hogy közben dobogott. Meg kellett állítani, ami engem, így utólag nézve bizony lesokkolt.
A műtét után a betegek felénél szívburokgyulladás vagy mellhártyagyulladás lép fel. Ennek kísérője lehet a mellkasi fájdalom, a száraz köhögés, a fulladás, de felléphet láz is. Az ilyenkor alkalmazott gyulladáscsökkentő kezeléssel úrrá lehetünk e panaszokon és tüneteken. A lábszárból történő vénaeltávolítás következtében még sokáig fennmaradhat az érintett láb dagadása. A vénaeltávolítás helyén sokszor nehezebben gyógyul a heg is. Az eltávolított véna szerepét idővel azonban átveszi a megmaradt vénás hálózat, és akkor megszűnik a láb dagadása is. A gyógyulási időszak alatt rugalmas harisnya viselése javasolt. A műtét után a fizikai aktivitást fokozatosan kell felépíteni. Először napi kétszer tíz perc séta javasolt, de csak sík terepen. A mellkas csontozatának gyógyulásához körülbelül három hónapra van szükség. Ezután már kocoghatunk, úszhatunk, teniszezhetünk. A három hónap elteltével ismét javasolt egy terheléses EKG-vizsgálat elvégzése, hogy a szív terhelhetőségét objektív módon is meghatározzuk.
Felfújt állapotban a ballon az eret időlegesen elzárja, ez átmenetileg mellkasi fájdalommal járhat. Ez teljesen normális jelenség, de nem árt, ha a páciens beszámol panaszáról a beavatkozást végző orvosnak. A ballon leengedése után a keringés a koszorúsérben rendeződik, így a panaszok is megszűnnek. A tágítás eredményeképpen megszűnik a vérkeringés akadálya, s az eddig elzárt szövetek is megfelelő tápanyaghoz juthatnak. Ez az eljárás azért zseniális, mert a korábbiakkal ellentétben nem kell a beteg mellkasát megnyitni, hanem a katéteren keresztül, egy kis ágyéki szúrással megoldható a vérkeringési zavar, s néhány nap múlva a páciens már munkaképes is lehet. Ezt az eljárást azonban nem lehet mindenkinél elvégezni és körülbelül az esetek 5 százalékánál a beavatkozást sürgős szívműtét követi a szövődményként kialakuló érfalsérülés miatt. A szívkatéteres ballontágítás során az esetek közel felénél a tágítás mellett a szűkület helyére, úgynevezett stent (vagy sztent) beültetésére is sor kerülhet.
Ezzel az eljárással, a katéteres tágítással, a legtöbb esetben tünetmentes állapotot lehet elérni. A katéteres értágítás előnye, hogy jóval kisebb megterhelést jelent, mint a nyitott mellkas mellett végzett bypass (ACBG) műtét. Miért kell ismételni a katéteres tágítást? A beavatkozás után újra szűkület alakulhat ki, ún. resztenózis. Ennek kockázata a beavatkozás utáni első hat hónapban a legnagyobb. Ha a katéterrel végzett tágítás helyét fémspirállal, ún. stent beültetésével stabilizálják, a resztenózis ritkábban fordul elő. Még ritkább az újra beszűkülés DES, azaz gyógyszerkibocsátó stent alkalmazásával. Stent, különösen DES stent beültetése esetén aszpirin és klopidogrél együttes szedése szükséges tartósan a beszűkülés kivédésére. 2009 februárjában jelent meg a SYNTAX vizsgálat eredménye, melyben 3-ér betegségben szenvedők adatait hasonlították össze. A betegek egyik része katéteres értágításban, a másik része bypass operációban részesült. A két eljárás eredményessége hasonló, ha a túlélést, az infarktus kivédését nézzük.