Amikor valakinek mellkasi fájdalma kezdődik, hajlamos szinte mindig a legrosszabbra gondolni: biztosan szívrohama van. Pedig a törzs eme, felső területén jelentkező panaszok hátterében számos esetben valamilyen kisebb, banális probléma áll. A mellkas felépítése Szívünk és tüdőnk gondosan védett helyen, a mellüregben helyezkednek el, a szegycsont, a bordák és a gerincoszlop által határolva. Eme csontos "kosártól" a mellhártya két rétege választja el, melynek belső lemeze a szerveket borítja, külső lemeze pedig szorosan a már említett csontok belső felszínéhez tapad. A két lemez közti virtuális térben néhány milliliternyi savós folyadék biztosítja a tapadást s egyszersmint az egymáson történő könnyed elcsúszást, lehetővé téve ezáltal például a légvételt. Panaszt okozhat... Fentiekből következve, mellkasi fájdalommal és panasszal járhatnak a szívet és a tüdőt érintő legkülönfélébb kórképek, legyen az például egy szívinfarktus, ritmuszavarok, szívizom- és/vagy szívburokgyulladás, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, daganatos elváltozások.
Sokféle oka lehet annak, ha fájdalom jelentkezik a bal bordák alatt. "Hol érzi a fájdalmat? " – teszi fel gyakran a kérdést az orvos, ha betege panasszal érkezik hozzá. Oly egyszerűnek tűnik, az érdeklődés pedig valóban fontos, hiszen a felszíni sérüléseket leszámítva az esetleges fájdalmat okozó betegségeket nem feltétlenül egyszerű diagnosztizálni. Az mindenesetre segít, ha az ember pontosan meg tudja határozni, milyen típusú fájdalommal küzd és, hogy az a fájdalom honnan indul ki. Egy fogfájás például viszonylag egyszerű eset, de ha valami a törzsünkön belül, a mellkasban vagy a gyomor környékén fáj, már sokkal több lehetséges okkal kell az orvosnak számolnia. Beszorult levegő Itt van például a bal bordaív alatti fájdalom. Ezt az ember viszonylag egyszerűen képes megállapítani, azonban a tünet mögött számtalan ok húzódhat meg. A legegyszerűbb, és legveszélytelenebb ok természetesen az, amikor "beszorult a levegő" és annak feszítő, fájdalmas érzése jelentkezik a baloldali bordák alatt.