Itt Fekszünk Vándor

Ha igen, akkor a lezárt, majd nyitott sírjától milyen üzenettel tudunk eljönni? Idegen személyként tekintünk rá, aki a mi törekvésünk, szándékunk ellenére beavatkozni látszik az életünkbe? Esetleg megindít bennünket az a lemondani tudás, amivel Jézus az akaratát, életét letette az Atya kezébe? "Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied. " (Lk 22:42) Elfogadható az is, hogy a halál tragikus körülményei és az igazságtalanság felhorgadó érzése teherként nehezedik a lelkünkre. Ez a két férfiú mégis a "halál árnyékának völgyében járva" erős tudott maradni. Nem Jézus családja vagy a tanítványok intézkednek a temetésről, hanem a "titkos követők. " Azt, hogy nem csak megoldani akarták a helyzetet – Jézus hová kerüljön a keresztről? – hanem valóban a végtisztesség megadása volt a cél, az is mutatja, hogy nagy mennyiségű luxus illatszereket hozott magával Nikodémus. Azonban, ha mélyebb értelmet keresünk és képesek vagyunk az anyagi síktól eltávolodni, akkor a mirha és aloé kenet, a 35 kg-nyi túlzó mérték a királyi temetés kellékeinek tekinthetők.

Bruck András: Még épp időben | CIVILHETES

Bruck András: Még épp időben | CIVILHETES

Rajtuk múlik, a korábbiakhoz képest néhány százezer plusz szavazón, hogy jövő áprilisban ez az ellenzéki pártok thermopülai csatája lesz, vagy az ő Mohácsa. Bruck András: "Itt fekszünk, vándor vidd hírül a spártaiaknak: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza" Kamaszként engem is megragadott a sírfelirat egyszerű pátosza, és a hozzá kapcsolódó történet. A thermopülai csatát – a legenda szerint háromszázan voltak egy egész hadsereg ellen - szokás a Kelet és Nyugat, demokrácia és zsarnokság harcaként is értelmezni. S ezzel rögtön benne is vagyunk a jelenben, sokkal mélyebben is, mint szeretnénk. Mert aligha gondolta volna bárki is, hogy a következő ezer évben egyáltalán felmerülhet számunkra a kérdés: Kelet vagy Nyugat, zsarnokság vagy demokrácia? Egy biztos. 2004-ben hivatalosan is a Nyugathoz csatlakoztunk. Ezt akarta a magyarok nagy többsége, és minden felmérés szerint ezt akarja ma is. Katasztrófa, hogy épp a miniszterelnök nem akarja, állítólag mély meggyőződése, hogy Magyarország jobban jár a Kelettel, mint a Nyugattal.

Leónidász testőrei, a 300 szpártai, a 700 theszpiai és 400 thébai – tehát mintegy 1400 katona fölvette a végső harcot. A perzsa "halhatatlanok" a berlini Pergamonmuseum ból A Thermopülai csata végére a thébaiak letették a fegyvert… A szpártaiak és a theszpaiak pedig eggytől egyig elestek. 300+700! Ezer hősi halott!!! Jacques-Louis David: Leónidász Thermopülainál (1814) León i dász ( Λεωνίδᾱς Α´), az "Oroszlánfi" király dór, azaz szpảrtái neve (helyesebben nem "palóc", hanem hosszú magyar "á"-val). Nevét atti(k(ai)ul meg iónul León i dész (Λεωνίδης Α´) alakban ejtették… Leónidász király vállalta a halált, hogy megmenthesse városát. Védosztagot alakított, akik fedezték a visszavonuló görög csapatokat. Ha a görög sereg utóvéd nélkül visszavonult volna, a nyílt terepen a perzsa lovasság fölénybe kerül.

Reformatus.hu | Temetőben, de nem vigasztalanul
A Nyergestetőn 2009 júliusában — Ferenczy L. Tiborn - 2009. július 30., csütörtök - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
Itt fekszünk vendor master
Juice WRLD - Lucid dreams dalszöveg + Magyar translation
Háromszázhetvenharmadik beöntés - Kórképek
Fogászati asszisztens gyakornoki állás

Hozzátette azt is – megbánva tettét –, hogy: "Mert senki sem lehet oly esztelen, hogy a háborút válassza a béke helyett; hisz ebben a fiúk temetik el az apákat, míg abban az apák a fiaikat. Az istennek volt talán tetsző, hogy így történjék a dolog. " Elnézem ezt a sok szerencsétlen embert, akiket megtépett az élet, akik mások hibájából, de most fejvesztve menekülnek, és azt sem tudják, hová. Minden felborult, és ha vissza is mennek, ki tudja, megvan-e még akár csak a ház is, vagy egyáltalán az egész környék. A hidak, folyók, a patakok mind-mind idegenül néznek rájuk – nem lesz hová nézni. Persze rá lehet ismerni a helyekre és a hangulatokra, de már semmi sem lesz olyan, amilyen volt. Némileg idegen lesz minden és már örökké ott kísért a múlt. Akik egyszer eljöttek, sohasem tudnak már ugyanúgy visszamenni. Örökké emlékeztetni fogja őket: hátha ismét előfordul, megint megtörténik. Azoknak a legkellemetlenebb, akik valamilyen kisebbséghez tartoznak, és ilyenek nagyon sokan vannak Ukrajnában.

Játékos disztichon 2021-12-18 6:55 Jubill ihletése:) Könnyű, beküldte: grisenyka*, szerkesztő: Sandviking Írj egy disztichont az alábbi játékosnevek felhasználásával! AIRAM, BANDI, CSIBE, MESTI, MIHTOTH, NEMROSSZ, ONIX, PEPECSIN, RIFFENTYŰ, RIZSESZ, SZABTAM, TONCSICSI Segítségül: pentameter: _ _ – υ υ | – υ υ | – || – υ υ | – υ υ | – Az első két versláb -uu vagy --, A következő félláb csak - lehet, és le kell zárnia egy szót. Utána két -uu és egy - következik. Szimonidész: Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. A beküldési határidő lejárt, a regisztrálatlanul beküldött új megoldásokat már nem értékeljük! Új hozzászólás beküldése (már csak regisztráltan beküldött megoldást értékeljük) A Játékos disztichon című feladvány statisztikája: A feladványt eddig 936 felhasználó olvasta, és 39 megoldást küldtek be rá. A feladványt 17 látogató fejtette meg helyesen. Akik helyes megfejtést küldtek be (vastaggal aki határidőn belül): Anita, avensis, banyanya, buznemo, cviki57, hata, jubill, kkanya, mihtoth, onix, padat, pokina, szedit24, szmoni65, tark, tibibá, Tucatka Ajánld a feladványt másoknak: Ha be lennél jelentkezve, itt megnézhetnéd a beküldött megoldásokat

Saul Bellow Herzog című regényében, a főhős, Herzog a következő észrevételt teszi: "Minden közösségben van egy olyan embercsoport, amely rendkívül veszélyes a többire. Nem a bűnözőket gondolom. Ellenük megvannak a büntető szankcióink. A vezetőket gondolom. Mindig is a legveszedelmesebb emberek akarták a hatalmat. " Herzog túlságosan is optimista, nálunk a bűnözők ellen éppen hogy nincsenek szankciók, hiszen ők saját maguk hozzák a törvényeket. Valamikor 2011-12 táján Orbán Viktor egy osztrák lapnak adott interjúban kertelés nélkül elmondta, mi a célja a kétharmados törvényekkel: több ciklusra megkötni az utána következő kormányok kezét. Azóta is ez az elmebeteg, élet-, ember- és szabadságellenes szándék hajtja: legújabban – szintén kétharmados törvényekkel védve - erre a célra létrehozott magánalapítványokban dug el irdatlan összegű közpénzeket, plusz, egyetemeket, üdülőket, cégeket, termőföldet, kastélyokat, kikötőket, parkokat, színházat, klinikákat, részvényeket. Valóban elhitette magával, hogy neki bármihez, ehhez is joga és felhatalmazása van?

Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk. Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük. Támogatom Szimónidész Született i. 556 Ioulis Elhunyt i. 468 (87-88 évesen) i. 469 (86-87 évesen) Agrigento ancient Syracuse Szülei Leoprepes of Ceus Foglalkozása költő író epigrammaíró elégiaköltő A Wikimédia Commons tartalmaz Szimónidész témájú médiaállományokat. Szimónidész (görögül Σιμωνίδης, Kr. 557/556 – Akragasz, Kr. 468/467) ókori görög költő, akinek életművéből mindössze 150 töredék maradt ránk. A Keiosz -szigeti Iulida városban született a Kükládokban. Legismertebb epigrammája a görög-perzsa háború spártai hőseinek állít emléket: A thermopülai hősök sírfelirata. " Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. " – Ponori Thewrewk Emil fordítása Az eredeti felirat: "Ὦ ξεῖν', ἀγγέλλειν Λακεδαιμονίοις ὅτι τῇδε κείμεθα, τοῖς κείνων ῥήμασι πειθόμενοι. " Fordítás: "Ó idegen, mondd el a Lakedaimóniaknak hogy itt fekszünk, a parancsokat betartva. "

De még nem a Kelet. Az ellenzéki pártok az utolsó órában találtak egymásra, hogy a szakadék széléről megkíséreljék visszarántani az országot. Már most forrósodik a levegő, az egész olyan, mint egy thriller. Csak hát nagy bajnak a jele, amikor egy választásnak ilyen óriási a tétje. A pusztulás pedig, mint az aknabecsapódások, egyre több mindenen hagyja ott égés- és füstszagú nyomát. Nem csak Orbán meghasonlott külpolitikája, Moszkva és Peking kiszolgálása, a magyar gazdaság versenyképtelensége, már a saját térségünkben is leszakadóban vagyunk, halmozódó kulturális deficitünk miatt nem vagyunk többé Európa: Ahol egy képviselőt covid-fertőzötten is berendelnek a Parlamentbe, hogy pártjának a szavazáskor meglegyen a kétharmada, az nem Európa. Ahol a Nemzeti Védelmi Szolgálat csak úgy, konkrét ok, bármi gyanú nélkül lehallgathatja az egészségügyi dolgozók telefonját, az nem Európa. Ahol a külügyminiszter azt hazudhatja, hogy "Európában Magyarország adta a legsikeresebb egészségügyi és gazdasági választ a járványra", miközben ennek épp az ellenkezője az igaz, a miniszterelnök pedig ezt: "Ismerem a német és a brit köztévét, és biztosan állíthatom, hogy a magyar köztévé kevésbé kormánypárti, mint a német", ráadásul a hívei ezt el is hiszik neki, az nem Európa.

Örömmel mentem,,, mert a kopjafa katonai szolgálatot, vitézi teljesítményt nyújtó, fejedelmet, viadalban elesettet illetett. A fejfa vagy gombosfejfa őseink általánosan használt sírjele... " Nincs nagy felhajtás, hivatalos ünnepélyesség. A kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal által biztosított kis teherautón homok, cement, a beöntéshez szükséges szerszámok. A felállítandó cserefa kopja, a magasabb fajtából, már fenn az ad hoc panteon legmagasabb pontján, kis gödör szélén. A három és fél méteres emlékjel népművész faragójának gyorsan jár a keze, de tüsténkedik két segítője is.,, Földbe gyökerező" sorsára vár, amíg a turisták tízei a kisebb-nagyobb emlékjelek állítói-állíttatói emblémáját silabizálják. S amikor a mester utolsó, vízmértékes kézmozdulata után a jelen levő magyar turisták fényképezőgépei működésbe lépnek, a magyarországi küldöttség fiatalasszonya néhány keresetlen szóval említi a hétköznapiasan is ünnepi percek jelentőségét. S jómagam, az Udvarhelyszéken született háromszéki restelkedve, lehajtott fejjel gyónom, hogy csak most, közel a hetvenhez jutottam el Székelyföld Thermopülaiához!,, Itt fekszünk, vándor... megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. "

Mert azok csak rabszolgák. Ők viszont szabad spártaiak, akik a saját otthonukat, az asszonyaikat és a gyerekeiket védik. A csatában ugyan mind egy szálig elestek a spártaiak ‒, Leónidasz királlyal együtt ‒, mégis a nyugati kultúrában a kitartás, a motiváció és hősiesség jelképévé váltak. A csata színhelyén pedig a ma is ott van kőbe vésve Szimónidész epigrammája: "Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. " De ne menjünk térben és időben ilyen messze! Ott volt 1552-ben a mi Dobó Istvánunk, Eger várának várkapitánya. Kétezer várvédőjének jó része nem volt profi katona, csak asszonyok, gyerekek és parasztok. A másik oldalon Szulejmán szultán hetvenezer fős serege állt. Az oszmán birodalom profi katonái: janicsárok, szpáhik, aszabok, akindzsik. Gárdonyi Géza az " Egri csillagok " című klasszikus művében gyönyörűen megírja Dobó szavait: "Itt mindenki a hazát védi. Ha vér kell, vérrel. Ha élet kell, élettel. De ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet… Aki többre becsüli a bőrét, mint a nemzet jövendőjét, nyitva még a kapu.

August 12, 2022