A műsorvezető a Trump- és a Márki-Zay-jelenség közötti állítólagos párhuzamról is kérdezte a jelöltet. Itt Krekó Pétert idézte, aki szerint Márki-Zay Trumphoz hasonlóan párton és a főáramon kívüli jelölt. Márki-Zay erre azt mondta, nem tudja elfogadni a trumpi hasonlatot. Magyarország és az Egyesült Államok között szerinte nem állítható fel sok túl politikai párhuzam: Orbán lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét, ezzel szemben ő irigykedve nézi az amerikai demokrácia stabilitását. Amanpour arról is kérdezett a végén, hogy mennyire stabil a magyar ellenzéki együttműködés. Márki-Zay erre azt mondta, a Fidesz árulókat fog keresni az ellenzéken belül. Szerinte a Fidesznek az az egyértelmű célja, hogy megtörje az ellenzéki egységet. A kampányra szerinte nekik végtelen forrásaik vannak, de az ellenzéki koalíciót egyben kell tartani. Márki-Zay emlékezettett arra is, hogy az idők változnak: 2019-ben az önkormányzati választásokon már sok városban vesztett a Fidesz, és most abban lehet bízni, hogy 2022-ben ez fog történni országos szinten is.
Korruptnak és autokratikusnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök kormányát Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje a CNN-nek adott interjújában. Sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Szijjártó Péter külügyér nem keresztény – fogalmazott a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője, arra a kérdésre válaszolva a világ egyik legnagyobb hírtelevíziójában, hogy Magyarország a keresztény, konzervatív értékrenddel indokolva elutasítja a bevándorlást. Az ellenzéki politikus rámutatott: leszámítva azt, hogy az Orbán-kormány pénzért ugyanúgy beenged letelepedési kötvényes bevándorlókat és vendégmunkásokat, bevándorlási politikája annyira nem különbözik a nyugati országokétól tettekben, inkább a kommunikációban. Orbán gyűlöletkampányt indított. Humánusan kell bánnunk az emberekkel, és soha nem szabad semmilyen közösséggel szemben gyűlölködni – szögezte le a hódmezővásárhelyi politikus. Márki-Zay Péter kifejtette, hogy Orbán Viktor politikáját aligha lehet ideológiai alapokra helyezni, hiszen – szavai szerint – a magyar kormányfő először a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségben kezdte politikai pályafutását, majd radikális liberális lett, a Liberális Internacionálé alelnöke, majd – amit szavai szerint Márki-Zay is támogatott – váltott az Európa-barát, Putyin-ellenes konzervativizmusra, 2010 utánra pedig – Márki-Zay szerint – egy teljesen más irány váltott fel, Brüsszel helyett Moszkva-barátság jellemzi.
Vártam rá hogy Fletó egyszer csak beúszik a képbe, mint aki késve érkezett a stúdióba, de nagyon sietett. Hisz az csak egy tévedés lehet, hogy nem hívták meg őt a nyugati liberálisok a tévéjükbe egy ilyen nagy teljesítmény után! Hogy nem érdekelné őket Ferenc, és az ő személyisége.. És hogy ez a suttyó Márkizé van helyette a tévébe.. Hajj pedig erre várt Fletó oly türelemmel!
Magyarországon a Fidesz vereségeket szenvedett az önkormányzati választásokon, Európában pedig a jobboldali erők veszítenek népszerűségükből, pedig néhány évvel korábban még az hitték széles körben, hogy "Orbán fogja uralni Európát". Polgármesterből miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter először a hódmezővásárhelyi polgármesteri tisztség elnyerésével hívta fel magára a figyelmet a magyar közéletben, bevéve a hagyományosan baloldali Szeged melletti kormánypárti fellegvárat. Az ellenzéki előválasztás első fordulója előtt még nem jósoltak neki sok esélyt, ám a harmadik hellyel két pártvezetőt, a jobbikos Jakab Pétert és a momentumos Fekete-Győr Andrást is maga mögé utasította. Utóbbinak a pártelnökségbe került az előválasztási eredmény. A párton kívüli polgármester ez időben kezdte el hangoztatni, hogy neki van esélye legyőzni Orbán Viktort a jövő évi választásokon, és úgy tűnik, az előválasztás első fordulójában másodikként végző Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert is meggyőzte erről, hiszen visszalépett Márki-Zay javára.
Az ellenzéki politikus a Trumphoz való hasonlítást visszautasította, az indoklásával viszont látszólag egyetértett, hozzátéve, hogy a magyar emberek elszoktak az őszinte, egyenes beszédtől, ami a sajtószabadság hiányában érthető is. Amanpour a hasonlat kapcsán emlékeztetett az amerikai törvényhozás épülete elleni januári ostromra, kiemelve, hogy még az Egyesült Államokban is támadás történt a demokratikus berendezkedés ellen, mert nem ismerte el Trump a választási vereségét. Márki-Zay konkrét választ nem adott a történésekre, azt azonban leszögezte, hogy Magyarország és az Egyesült Államok között nem lehet párhuzamot vonni, hiszen a tengerentúlon a jogállamiság stabil, szilárd alapokon áll, míg Magyarországon Orbán Viktor lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét, az országnak még alkotmánya sincs. Éppen ezért irigyli is az amerikai jogállami berendezkedést – fűzte hozzá. Mi a helyzet a populizmussal Európában, legyőzhető? – érdeklődött a műsorvezető, amire Márki-Zay felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi két évben nemcsak Magyarországon, de Európában is lecsengeni látszik a jobboldali hullám.
Interjút adott a CNN-nek Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Az interjút a híres Christiane Amanpour készítette, aki ezúttal nem állt a helyzet magaslatán. A beszélgetést azzal kezdte, hogy Orbán Viktor arról ismert, hogy elutasítja a menekültek befogadását. Hogyan vélekedik erről a kérdésről az ellenzék vezetője? A jelenlegi magyar kormány a migrációellenes retorikája ellenére több mint ötvenezer embernek adott bevándorlási vízumot – mondta Márki-Zay. Orbán migrációs politikája nem is annyira a tettekben, inkább a szavaiban különös. Bár a kormány migrációellenes retorikát folytat, több mint 50 ezren jutottak bevándorlási vízumhoz, illetve hogy rengeteg vendégmunkást foglalkoztatnak Magyarorszáon. Orbán gyűlöletkampányt indított. Humánusan kell bánnunk az emberekkel, és soha nem szabad semmilyen közösség ellen gyűlöletkampányt folytatni. A CNN az interjú közben bejátszott egy Szijjártó Péter-beszélgetés részletet, amelyben a külügyminiszter hangsúlyozta az ország keresztény jellegét.
A második fordulóban pedig a szavazatok 56, 7 százalékával legyőzte Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció jelöltjét, így ő lett az ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltje. (Borítókép: Márki-Zay Péter 2021. október 17-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)
Márki-Zay szerint Orbán rendszerét nem elsősorban az ideológia határozza meg, hanem a korrupció. "Egy keresztény politikus pedig soha nem fogadhatja el a korrupciót" – mondta. Orbán egy autokrata, úgy változtatja meg a választási törvényt, ahogy akarja – tette hozzá. A műsorvezető ezután a Trump- és a Márki-Zay-jelenség közötti hasonlóságokról kérdezte, és Krekó Pétert idézte, aki szerint Márki-Zay Trumphoz hasonlóan párton és a főáramon kívüli jelölt, és a támogatottságuk mögött részben hasonló okok is állhatnak. Márki-Zay ezt visszautasította, azt mondta, semmiképp sem tudja elfogadni a trumpi hasonlatot". Magyarország és az Egyesült Államok között szerinte nincs túl sok politikai párhuzam: Orbán az elmúlt években lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét, "alaptörvényt csinált alkotmány helyett, még csak nem is alkotmánynak hívják", emelte ki, ő pedig irigykedve nézi az amerikai demokrácia stabilitását. Amanpour végül rákérdezett arra is, hogy mennyire stabil a magyar ellenzéki együttműködés.