Arany Jánost szerethetjük a Toldiért vagy az Ágnes asszonyért, de mindenképpen a szelíd és alázatos jelleméért. A művészetét nem inspirálta az alkohol vagy az ópium, nem keveredett kétes nőügyekbe, jó férj volt és szerető apa. Arany Jánost a balladáin keresztül fedeztem fel magamnak – micsoda karakterek, micsoda feszültség, micsoda történetek! –, az általános iskolai Toldi-élményem alapján még nem igazán tudtam értékelni. Arany Jánoshoz egy kicsit fel kell nőni, hogy kinyílhasson az ő őszinte és fontos kérdésekre tapintó költészete. A Petőfi Irodalmi Múzeum Önarckép álarcokban című Arany János-emlékkiállítás tárlatvezetésén arról is megbizonyosodhattam, hogy a költő nem csak mint művész, magánéletében is nagyszerű ember volt. A csodagyerek 1817. március 2-án Arany János szerető családba született. Ugyan elszegényedett nemesek sarjaként nem vette körül anyagi jólét, és kilenc idősebb testvére közül csak egy, Sára élete túl a gyerekkort, fiatal évei idilli meghittségben teltek. Sára már maga is anya volt, ezért előfordult, hogy ő szoptatta a későbbi költőt.
Az Arany családban tíz gyermek született, de csak kettő maradt életben – Sára (1792) és János (1817. március 2. ).
Arany János és családja szoborkompozíció 2018. 06. 29. - YouTube
Lassanként Arany egészsége is mindinkább romlott s 1877-ben leköszönt hivataláról. Az Akadémia nem fogadta el ezt a lemondást, de Arany viszont 1877-től kezdve két éven át nem fogadta el a főtitkári fizetést. Midőn pedig végre 1879-ben fölmentették, még arra is nehezen volt rávehető, hogy a neki megadott tiszteletbeli főtitkári cím mellé legalább eddig használt lakását megtartsa. Ilyen idealista volt Arany János. Körülbelül az alkotmány helyreállításának időszakában állott dicsőségének tetőpontján. Az 1867-i koronázás alkalmából Ferenc József őfelsége a Szent István renddel tüntette ki. A költő egy tréfás «rigmus» rögtönzésével fogadta ezt a kitüntetést, nem mintha a magyar irodalomnak a felség tényében megnyilvánuló megbecsülését nem méltányolta volna, hanem mivel ebben az időben egészsége már valóban romlani kezdett. A baj ellen küzdő keserű humornak kifolyása, egy neme az önszatírának volt az a rigmus. A baj ellen persze hogy nem volt orvosság a magas kitüntetés! Még kevésbé volt orvosság arra a fájó sebre, melyet Juliska lányának, Széll Kálmánnénak nemrég bekövetkezett korai halála apai szívében hátrahagyott.
2018. március 15.