Az immunológus hangsúlyozta: a védekezésnek három pillére van: az oltás, a járványügyi intézkedések és a folyamatos tesztelés, ennek a háromnak pedig egyensúlyban kell lennie. Mint mondta, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint a delta variáns ellen nem véd a maszk. Az oltás szerinte a súlyos megbetegedéstől és a kórházba kerüléstől véd, a maszk attól, hogy ne adjuk tovább az esetleges fertőzést, de a védekezésben a tesztelésnek is nagyon fontos szerepe van. "Örülök, hogy a maszkhordást visszahozták" – jelentette ki, utalva arra, hogy a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette: november elsejétől a tömegközlekedésen ismét kötelező lesz a maszk. "Itt a negyedik hullám, akár tetszik, akár nem" – jelentette ki Jakab Ferenc, aki elárulta, hogy két héttel ezelőttig nagyon optimista volt, azt gondolta, jól meg fogjuk úszni a negyedik hullámot, ám most a négyszeres számokat látva már nem annyira derűlátó. Szerinte nem lehet megjósolni, mi várható, és mikor jön el a negyedik hullám csúcsa, de mint fogalmazott: "bízom az oltásban, bízom a jó döntésekben, és járványügyi intézkedésekben".
Legfrissebb értékelések (A bejegyzések felhasználói tartalomnak minősülnek, azok hitelességét nem vizsgáljuk. ) Vélemény: A stílus felháborító, az idős betegeket sem ti...
Annak kapcsán, hogy ugyanazzal, vagy éppen más vakcinával történjen ez, mint a korábbiak, megoszlanak a vélemények Zacher szerint. Mint mondta, ő két Pfizerre Jansent kapott, de az mRNS-vakcina a harmadik oltáshoz tökéletesen megfelel. Jakab szerint teljesen mindegy, melyik oltás legyen a harmadik, egy aranyszabály van: vektorvakcina után nem adunk harmadikra is vektort. Mint mondta, nincs olyan, hogy túl magas antitestszint, így a harmadik oltást azoknak is ajánlja, akiknek 15 ezres ez az értékük. Gyorsan lett kifejlesztve a vakcina, okoz-e hosszútávú szövődményt? "Privát véleményem, hogy a vakcinának nincs hosszútávú mellékhatása" – válaszolta meg a kérdést Jakab Ferenc. Hozzátette, ők is folytatnak mRNS-vakcinafejlesztést, és nincs, ami miatt a vakcinának egyáltalán hosszabb távú mellékhatása lehetne. Mint érzékeltette: ha a családorvos felír egy frissen piacra dobott szert, nem kérdezzük meg, hogy húsz év múlva lesz-e az orvosságnak mellékhatása, hanem elmegyünk, kiváltjuk, beszedjük, és örülünk, hogy lement a vérnyomásunk.
Például egy nővér két lélegeztetőn lévő beteget tud kvázi egyedül ellátni. Ez az arány a Covidban felborult. Volt olyan, hogy öt-hat lélegeztetett beteg is jutott egy nővérre, ami persze befolyásolhatta az ellátás minőségét. Olyan nem fordult elő, hogy osztályoznunk kellett volna, hogy három beteg közül melyik kerül gépre és melyik kettő nem. Olyan azonban volt, hogy azt mondtuk egy betegre, őt nem tesszük lélegeztetőgépre, mert már eleve olyan állapotban volt, hogy számtalan kísérőbetegsége miatt esélye sem lett volna a túlélésre. Zacher hangsúlyozta, olyan, hogy valakit tényleg azért veszítettek volna el, mert nem volt eszköz, nem történt. Forrás: Index Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban -- hirdetés -- -- hirdetés --